Az igazgyöngy a nőiesség és a luxus szimbóluma, egy-egy gyöngynyaklánc anyáról lányára száll. Azonban mint minden állati eredetű anyaghoz, a gyöngyhöz is erőszak útján jutnak.
A ma piacon kapható igazgyöngy mind tenyésztett gyöngy. A kagylókat is szaporítják, aminek folyamán 8-9 hónapos korukig a szabadon megválasztott helyükön növögetnek, azonban ekkor összeszedik őket és ketrecekbe zsúfolva visszaengedik őket a vízbe, hogy 2 éves korukig tovább fejlődjenek. Ekkor kiveszik őket a vízi ketrecekből és az ún. beültetőházba kerülnek.
A beültetés során egy másik, a donor kagyló testéből kivágott szövetdarabot ültetik be a kagylókba, hogy e köré a hámszövet darabka köré építsék fel a kagylók a gyöngyház réteget. A folyamat során szétfeszítik a kagylókat, szikével megvágják a a kagylók ivarszervét, ugyanis oda ültetik be a donorszövetet. A folyamat végén pedig átfúrják a kagylók csuklórészét és ezen keresztül felfűzik. A beültetést követően az első hónapban – ha a kagyló túlélte az eljárást – a hámszövet elburjánzik és fokozatosan körbeveszi a nucleust, amin egy ún. gyöngyzsákot képez.
Sok kagyló nem éli túl magát a beültetést követő napokat sem, hiszen a sebeik elfertőződnek, illetve a gyöngytermelő kagylók közül is csak nagyon kevés éli túl a gyöngykiszedést. Vannak a sós vízi kagylók, akiket csak 1 gyöngy termelésére késztetnek, azonban az olcsó kínai édesvízi kagylók esetében 20-25 donorszövetet is beültetnek.
A kagylóhéj pedig a ruha- és kiegészítőiparban tűnik fel, mint gomb, fülbevaló, nyaklánc, berakás, stb. tehát ha olyan kiegészítőt veszel, amin kagylóból készült rész van, akkor biztos lehetsz abban, hogy nem erőszakmentes a szerzeményed.
Hosszabban itt olvashatsz a gyöngyről.
Kövess Facebook-on, ha mindennap kíváncsi vagy 1-1 vegán témájú rövid cikkre!
